Minden klinikai szakterület számára elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan, folyamatosan megújuló és mindig aktuális dokumentuma, mely pontosan meghatározza a szakterület szakorvosainak kötelezően elvégzendő és elvégezhető szakmai tevékenységének körét, szabályozza a szakterület szakmai kapcsolatrendszerét.

Szomorú, hirtelen ötletek és kapkodás mentén történik a magyar egészségügy működőképességének fenntartása – nyilatkozta lapunknak Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

November végén választott új vezetőséget a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amelynek elnökségében titkárként kapott helyet Keczéry Attila zuglói háziorvos, aki – édesapja nyomdokaiba lépve – 1998-ban választotta ezt a hivatást.

A kórházi fertőzések mellett az NNGYK átszervezéséről és az alapellátás átalakításának lépéseiről is szó esett az Infekciókontroll és betegbiztonság konferencián.

Kiemelt aktualitást élvez, hogy a magyar háziorvos társadalom világos képet kaphasson a modellváltásban rejlő kivételes lehetőségekről.

A magyar alapellátás-fejlesztés fontos mérföldkőhöz érkezett. Ajtót nyitottunk a klinikai szakterületek felé és hat népegészségügyi jelentőségű krónikus betegség gondozási programja született meg.

Csütörtökön a háziorvosokat is bevonták az egészségügy átalakításáról szóló konzultációba, bár a különböző szervezetek már régóta kijelölték a politika számára azt az utat, amelyen előreléphetne a háziorvosi rendszer.

Pörgő szekciók, fiatal kutatók bemutatkozása, forró szakmai, szakorvosképzési és szakmapolitikai témák jellemezték a Családorvos Kutatók Országos Szervezetének XIX. kongresszusát.

Valamivel kevesebben pályáztak újra országos és megyei kollegiális vezetőnek; a területi választásokról egyelőre nincs hír.

Kompetencia, tudás, és ismeretek híján nem kellene beleszólni az egészségügy dolgaiba, de legalábbis egyetlen szabályt be kellene tartani: Nil nocere – azaz, ne árts!